Kisebb-nagyobb szösszenetek az én konyhámból

Edit oldalán láttam ezt a tortát és nagyon megfogott. Imádom a színes dolgokat, ez a torta meg hát az! :) Gyerekeknek is nagyon jó születésnapra, stb.

Gyakorlatilag színes piskóta némi ganache-al töltve, körbekenve.

Már nem is emlékszem, de talán 5 tojásos piskótát csináltam. 4 evőkanalanként színeztem, így 6 szín lett belőle. (Tudom, hogy csak 5 van a képen, a 6. már sült.)

Ilyen formában sütögettem őket, darabját 10-12 percig Közepes lángon.

Azért ezek a színek engem magukkal ragadtak! De ha tudom, hogy a piros és a rózsaszín pikskóta tésztába keverve majdnem ugyanúgy néz ki, akkor feketét csinálok! :S

Ilyen lett összeragasztva. A ragasztáshoz épp csak egy lehelet Ganache-t használtam, épp felverve.

Azért karistoltam le félkörre a két végét, mert az eredeti elképzelés az volt, hogy a tetejére fondantból szivárványnak mintázom, aztán ez megváltozott...előre még nem is sejtettem, hogy a következő ötletemet meg a sors húzza keresztbe.

Tehát a szivárványozás helyett teljesen felvertem a ganache-t és lehűtöttem. Majd ezzel körbekentem a tortát, a tetejére raktam egyszer megmaradt próba virágokat, az oldalán meg megpróbáltam én kosárfonó díszítőcsővel díszíteni. Nem mondom, hogy csodás, de tűrhető lett elsőre ahhoz képest, hogy azt se tudtam mi fán terem a habzsák.

Tudom, hagy némi kívánni valót maga után... Aztán megpróbáltam átemelni óvatosan egy nagy pengéjű kést és a kezemet használva a végleges táljára (mert ugye nem azon díszítettem, mert nem akartam "körbekoszolni"), amikor is lefordult róla, kicsúszott a kezemből és fuccs a kosárfonásnak. Mérges lettem nagyon! :S Hát elsimítottam az összes felét, de már dühömben és visszaraktam rá az éppen maradt virágokat.

Most élvezi a hűtő társaságát, holnap vágjuk fel, engem a belseje érdekel. Igazából ez nem egy olyan torta, amit nagyon tölteni lehet, hiszen akkor nem lesznek a színek közvetlen egymás mellett, úgyhogy ez csak egy érdekesség. Persze azért a piskóta a csokival nem utolsó ízvilágként! :)

És íme szeletelve:

Azt már mondtam, hogy puncsos lesz az alsó torta és citromos a felső. Azt is elmondtam, hogy lila és sárga torta lesz, de még a receptet nem írtam le. Íme. A receptet Kreatortától lestem, köszönet érte.

A díszítést nem mondanám profinak, de ahhoz képest, amennyi időm volt rá és a fondant-t is 3x nyújtottam ki, mert nem figyeltem oda és letapadt, stb, ráadásul ezt a mennyiséget nagyon ki kellett centizni a tortákra és nem volt kedvem még egy adag fondant csinálni...szóval ilyen lett és pont, nekem egyelőre tetszik. Az oldalán 2 helyen felszakadt a fondant, ami az én hibám, ezért nem fényképeztem csak ebből a szemszögből. Mitagadás jobban is sikerülhetett volna, de ez van! Nagy a torta azé no!

Mostmár csak az ízére vagyok kíváncsi, de itt jegyezném meg, hogy se a puncsot, se a citromot nem szeretem! :D

Az illetékesek szerint nagyon finomak a torták! Párom nem szereti a vajas krémeket, a citromos nagyon az és ízlik neki! :)

A fondantom 492 gramm volt. Két részre oszottam saccra, mennyi lesz elég a tortákra. A sárga lett 180 gramm körüli, az ment a 22,5 cm-es tortára, a nagyobb fele pedig a 28 cm-es tortára. Neccesen, de azért ennyi díszítésre is futotta belőle. Azért érdemesebb több/nagyobb fondant adagot csinálni!

Mivel a marcipán masszával nem voltam teljesen megelégedve (ami a formázást, díszítést illeti), ezért tovább kutakodtam a neten. Mindenhol a marshmallow, vagyis pillecukor fondant-t találtam meg, amivel őszintén bevallom nem sok kedvem volt, hogy kipróbáljam, mert mindenhol írták, hogy ragad, nyúlik, vagy fél órán át gyúrják, stb.

Aztán ráakadtam erre. És bár azt is olvastam, hogy fondant és fondant között is nagy különbség van - éshát nem tudom, milyennek kell lennie valójában -, azt kell mondjam elsőre jól sikerült! Recepje a poszt végén lesz.

Ez már színezve: itt próbáltam ki a SZÍNEZŐKET:

Jól formázható, de azért mégse tökéletes, mert ahogy szintén rózsát próbáltam meg készíteni a videó alapján, amit ITT ismét megnézhettek, látszott, hogy nem annyira képlékeny, mint a cukrászok által készített verziója. Ezért jött az ötlet, elkészítek majd egy másikat pillecukorból, glükóz sziruppal és glycerinnel. Apát rá is állítottam, hogy a melóhelye mellől - ami egy bizonyos gyümi feldolgozó - szerezzen nekem glükóz szirupot, mert oda nagy tartály kocsikkal viszik, glycerint meg majd veszek a gyógyszertárbban. Csak ami még ezek mellett szükséges, az az idő. Egy olyan nap, amikor a lányom nyugodtan alszik pár órát és nincs más dolgom, csak gyúrni. :)

És akkor a receptje, amit Kreatorta-nál találtam:

Nyújtható fondant

Hozzávalók:

6 evőkanál víz
1 evőkanál őrölt zselatin (8-10 g)
2 evőkanál méz
1 evőkanál margarin
kb. 90-100 dkg porcukor

Elkészítés:

Átszitáljuk a porcukrot és felét egy tálba tesszük, mélyedést készítünk bele.
A vízben elkeverjük a zselatint, majd felmelegítjük. Beletesszük a mézet és a margarint, majd mindhármat összemelegítjük, hogy elolvadjanak és elkeveredjenek egymással.
A porcukor közepén lévő mélyedésbe öntjük a folyadékot, majd fakanállal elkeverjük.
Kis adagokban, fokozatosan a másik adag átszitált porcukorból teszünk hozzá és ha már nem tudjuk fakanállal keverni kézzel gyúrjuk tovább. Kis adag porcukor, gyúrás, porcukor, gyúrás, ... Akkor kész, amikor már nem ragacsos, de puha, és sima felülete. Ha megvan az ideális állaga, tapintása még néhány percig gyúrjuk.
Folpackba, majd egy zacskóba tesszük, majd minimum 6 órát, de akár több napot is szobahőmérsékleten pihentetjük.
Felhasználáskor újra átgyúrjuk. Ha keménynek éreznék margarinos kézzel lágyíthatunk rajta.
Keményítővel meghintett deszkán, 2-3 mm vastagra kinyújtjuk, és felhasználásra kész.

Tapasztalataim még:

Nekem 5 órát pihent kb., de érezhetően megkeményedett, így folyamatosan margarinoztam a kezem, miközben alaposan átgyúrtam a masszát. Tanulság: nem kell bele annyi porcukor, nem baj, ha kicsit lágyabb marad a tészta bezacskózás előtt, mert rákeményít.

Porcukorral keményíthetünk rajta, margarinnal lágyíthatunk.

Megpróbáltam a Tescóban és sok más helyen kapható ételfestékkel (vizes alapú) színezni a már kész massza kis részét, de nem valami jó. Egyrészt más lesz a tészta állaga, másrészt nem kapunk olyan színt, amilyet szeretnénk, így ajánlatos por vagy gél ételfestéket használni. Ezek lelőhelyéről majd egy későbbi posztban, mert egyenlőre nekem sincs itthon, egyelőre még csak kutakodok. Ez érvényes a (hamis) marcipán masszára is, annál még ennyire sem ajánlom a vizes alapú szinezővel történő színezést.

A díszeket olvasztott cukorral vagy én pl. kis vízzel ragasztottam a tortára.

Ha fondanttal vonunk be tortát, akkor mindenképpen kell ajá egy vékony réteg krém, vagy lekvár, bármi, ami leköti a piskóta vagy tészta morzsákat és olyan felületet biztosít, hogy a fondant nyugodt szívvel ráragadhat a tortára, nem fog elcsúszkálni, stb.

A hamis marcipán. Igen, ez az első dolog, aminek utána néztem, miután elkezdett komolyabban érdekelni a tortadíszítés. Tulajdonképpen azért ez, mert a Sacher-tortát imádom, marcipán bevonattal és csoki réteggel. A legutóbbi sütéshez már vásároltam marcipán masszát, de nem valami olcsó ugye és rögtön kettő kellett egy kb. 24 cm átmérőjű torta bevonásához, ami aztán már nem megengedhető a pénztárcámnak. A két csomag kb. 400 gramm ha jól emlékszem és én a LIDL-ben kapható verziójáról elmélkedem. Arról nem is beszélve, hogy ragad egy idő után, ami persze nem csoda és bár reményekkel telve indultam neki, hogy majd a hamis marcipán nem fog, hát dehogynem. Tulajdonképpen ugyanazokkal a tulajdonságokkal és ízvilággal rendelkezik, mint "igazi" társa...és ezen a ponton gondolkodom el, hogy bár ez a verzió nem látott mandulát, lehet hogy az eredeti sem...?!

Ez kérdés marad egyelőre, az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy innentől kezdve nem veszek marcipán masszát, hanem magam készítem el a kis hamist. :)

Igyekeztem formázni, próbáltam a tulajdonságait megismerni. Nyújtani egyértelműen vagy sütőpapíron vagy celofán közt érdemes, mert különben ha nem olajozgatod a nyújtófát, rátapadhat.

Egy nagyon jó rózsa készítő videóra akadtam, de már nem is tudom kinek - tán Kiskukta - oldalán.

ITT megnézheted a fondant rózsa készítését és igaz fondant masszához van, azért marcipánból is gyors mozdulatokkal hasonló kinyerhető, ld. a képen. :)

Tudom, nem a legjobb minőség, de nyilván látszik.

Tehát a hamis marcipán receptje a következő:

1 dl tej
350 gr kr. cukor
100 gr rétesliszt
100 gr finomliszt
125 gr vaj vagy margarin
kevés mandulaaroma

Gyúráshoz:

kb. 5-6 ek kukoricakeményítő
kb. 4-5 ek porcukor összekeverve (ha szükséges)

Elkészítés:

A tejet a cukorral felforraljuk, majd alacsony hőmérsékleten pár percig gyöngyöztetjük.
Apránként hozzáadjuk a kétféle liszt keverékét, sűrűre főzzük, kb. 10 percig.
Belerakjuk a margarint és az aromát, majd miután kihűlt hűtőbe rakjuk. Nekem elég volt 2-3 óra és nagyon kemény anyag lett belőle, nem kellett egy éjszakát állnia.
Az eredeti receptnél azt írták, hogy a gyúráshoz szükség van a porcukros keményítőre, mert különben csak egy ragadós massza az egész, hát nekem nem így volt, így nem kellett, csak nagyon kevés keményítő, de akinek szüksége van rá, az használja bátran.
Alaposan átgyúrjuk, a kéz melegségétől nagyon szépen formálható kis gombócot kapunk, ami kb. 60 dkg (bár nem mértem le). Innen kezdve használhatjuk bármire, ha meglágyul kis hűtéssel ismét megkeményíthetjük kissé.

Ildinyó-nál találtam a receptre.

Mamám tortájára készült először hamis marcipán. Csokimázam elfogyott így a maradék mikulancsok ugráltak a lábasba gőzfürdőt venni :), ezért nem lett szép egyenletes és fényes a máz. Nem ilyet szoktam ám csinálni! :)

Ez lett egyébként életem első emeletes tortája, amihez jobb híján a kisebb adag piskótát lábasban sütöttem meg, de így is nagyon jó lett. Mivel elég kicsi tortának volt mondható, így nem kerültek bele peckek, hogy tartsák a felső torta súlyát, csak simán megkentem a töltelék krémmel a kisebb és a nagyobb piskótalap közt is. Ha már nagyobb tortáról van szó, akkor a stabilitás érdekében használnak fapeckeket, stb.

Hamarosan újra próbálkozom vele, rendesen Sacher-tortában szeretném és persze rajta. :)