A hamis marcipán. Igen, ez az első dolog, aminek utána néztem, miután elkezdett komolyabban érdekelni a tortadíszítés. Tulajdonképpen azért ez, mert a Sacher-tortát imádom, marcipán bevonattal és csoki réteggel. A legutóbbi sütéshez már vásároltam marcipán masszát, de nem valami olcsó ugye és rögtön kettő kellett egy kb. 24 cm átmérőjű torta bevonásához, ami aztán már nem megengedhető a pénztárcámnak. A két csomag kb. 400 gramm ha jól emlékszem és én a LIDL-ben kapható verziójáról elmélkedem. Arról nem is beszélve, hogy ragad egy idő után, ami persze nem csoda és bár reményekkel telve indultam neki, hogy majd a hamis marcipán nem fog, hát dehogynem. Tulajdonképpen ugyanazokkal a tulajdonságokkal és ízvilággal rendelkezik, mint "igazi" társa...és ezen a ponton gondolkodom el, hogy bár ez a verzió nem látott mandulát, lehet hogy az eredeti sem...?!
Ez kérdés marad egyelőre, az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy innentől kezdve nem veszek marcipán masszát, hanem magam készítem el a kis hamist. :)
Igyekeztem formázni, próbáltam a tulajdonságait megismerni. Nyújtani egyértelműen vagy sütőpapíron vagy celofán közt érdemes, mert különben ha nem olajozgatod a nyújtófát, rátapadhat.
Egy nagyon jó rózsa készítő videóra akadtam, de már nem is tudom kinek - tán Kiskukta - oldalán.
ITT megnézheted a fondant rózsa készítését és igaz fondant masszához van, azért marcipánból is gyors mozdulatokkal hasonló kinyerhető, ld. a képen. :)
Tudom, nem a legjobb minőség, de nyilván látszik.
Tehát a hamis marcipán receptje a következő:
1 dl tej
350 gr kr. cukor
100 gr rétesliszt
100 gr finomliszt
125 gr vaj vagy margarin
kevés mandulaaroma
Gyúráshoz:
kb. 5-6 ek kukoricakeményítő
kb. 4-5 ek porcukor összekeverve (ha szükséges)
Elkészítés:
A tejet a cukorral felforraljuk, majd alacsony hőmérsékleten pár percig gyöngyöztetjük.
Apránként hozzáadjuk a kétféle liszt keverékét, sűrűre főzzük, kb. 10 percig.
Belerakjuk a margarint és az aromát, majd miután kihűlt hűtőbe rakjuk. Nekem elég volt 2-3 óra és nagyon kemény anyag lett belőle, nem kellett egy éjszakát állnia.
Az eredeti receptnél azt írták, hogy a gyúráshoz szükség van a porcukros keményítőre, mert különben csak egy ragadós massza az egész, hát nekem nem így volt, így nem kellett, csak nagyon kevés keményítő, de akinek szüksége van rá, az használja bátran.
Alaposan átgyúrjuk, a kéz melegségétől nagyon szépen formálható kis gombócot kapunk, ami kb. 60 dkg (bár nem mértem le). Innen kezdve használhatjuk bármire, ha meglágyul kis hűtéssel ismét megkeményíthetjük kissé.
Ildinyó-nál találtam a receptre.
Mamám tortájára készült először hamis marcipán. Csokimázam elfogyott így a maradék mikulancsok ugráltak a lábasba gőzfürdőt venni :), ezért nem lett szép egyenletes és fényes a máz. Nem ilyet szoktam ám csinálni! :)
Ez lett egyébként életem első emeletes tortája, amihez jobb híján a kisebb adag piskótát lábasban sütöttem meg, de így is nagyon jó lett. Mivel elég kicsi tortának volt mondható, így nem kerültek bele peckek, hogy tartsák a felső torta súlyát, csak simán megkentem a töltelék krémmel a kisebb és a nagyobb piskótalap közt is. Ha már nagyobb tortáról van szó, akkor a stabilitás érdekében használnak fapeckeket, stb.
Hamarosan újra próbálkozom vele, rendesen Sacher-tortában szeretném és persze rajta. :)
